2015. december 27., vasárnap

James Dashner: Tűzpróba

Most inkább Az Órákról kéne írnom, de biztos ti is ismeritek azt az érzést, amikor nem tudtok, csak egy adott könyvre koncentrálni. Na, velem is ez történt. Mióta kiolvastam az előző könyvemet egy fajta válságba kerültem. A Ragyogást csak félig olvastam el (de majd ma folytatom) volt, amit elkezdtem, de abbahagytam. Egyszerűen nem kötött le az olvasás. Igaz időm se volt túlzottan. Aztán megakadt a szemem a Tűzpróbán. Az Útvesztőt még valamikor tavasz elején olvastam. Nagyon tetszett annak ellenére, hogy gyakorlatilag egy darab női szereplő volt. Illetve egy női főszereplő. A másik könyv ebben eltér az elsőtől, de, hogy miért azt nem mondom el. A bejegyzés teljesen SPOILER mentes lesz, ígérem. Illetve ha lesz benne SPOILER-es rész azt nagy betűkkel jelzem az elején és a végén is. De nem jártatom tovább a számat (igaz, csak képletesen) rátérek a lényegre.

2015. december 20., vasárnap

Kedvenc karácsonyi filmjeim (TOP 10)

Már az előző bejegyzésben le akartam írni, hogy melyik a 10 kedvenc filmem csak sajnos olyan hosszú lett, hogy sok lett volna a kettő együtt. Most leírom a kedvenc filmjeimet, ami ha lehet még nehezebb lesz, mint a könyvek mivel akár szégyen akár nem előbb néztem filmeket, mint olvastam könyveket, így több időm volt kötődni a filmekhez, bár a könyvek egy hajszállal több képzelőerőt és fantáziadús élményt ad.

2015. december 14., hétfő

Kedvenc karácsonyi könyveim (TOP 10)

Még mindig érzem, a karácsonyi láz utószelét pedig lassan itt van a tényleges karácsony is. Ígértem egy bejegyzést a karácsonyi filmekről és könyvekről. Nehéz lesz csupán 10 darabot találnom, de azért megoldom. Szóval a lényeg, hogy a lista tulajdonképpen nem rangsorolja se a könyveket se a filmeket, egyszerűen csak sorba állítja. (Utólag korrigáltam és nem rangsoroltam a filmeket)
Először kezdjük a könyvekkel. A karácsonyi könyvek annyira nincsenek sokan, mint például a filmek. Természetesen itt is vannak jók, kevésbé jók és nagyszerűek is. Ez itt az én top 10 kedvencem, természetesen az ízlések és pofonok elv itt is él ;)

2015. december 7., hétfő

50 könyv- egy év (vagy még annyi se)

SIKERÜLT! Életem első könyves kihívása, (ami persze még nem az a „csoportos” volt) sikerült! Biztos sokan hallottatok róla. A lényege, hogy ötven könyvet kell elolvasni egy év alatt.  Ez egyszerűnek tűnik ugye? Igen ez még a könnyebbik része, a nehezítés, hogy vannak kritériumok. Persze nem olyanok, hogy ettől az írótól és kiadótól nem olvashatsz, semmit az úgy értelmetlen lenne. A kritérium alatt most azt kell érteni, hogy egy tétel egy tulajdonságra összpontosít. Ígérem lesz értelme, ha lejjebb olvasol. De most még hadd örüljek egy kicsit. Azért is örülök, mert jóval a határidő lejárta előtt végeztem (2015. január 10-én kezdtem el az első könyvet tehát 2016. január 10-ig volt időm) de még túl is teljesítettem. Viszont hiába olvastam el eddig plusz két könyvet is csak most lett hivatalos, hogy kiolvastam az utolsó kikötéshez passzoló könyvet is. De nem húzom tovább az időt… Nézzük, hogy milyen is számomra ez a kihívás.

2015. november 30., hétfő

Ha a könyvek a barátaid lennének...

Ha a könyvek lennének a barátaid…

Igaz Barát- Akit régóta ismersz és tudod, hogy örökké veled marad: J. K. Rowling Harry Potter sorozat

Átutazó Barát- Aki csak úgy jött és ment is: Lányok regénye

Vigaszt nyújtó Barát-Aki mindig ott van, amikor szomorú vagy: Leiner Laura Szjg

Potya Barát-Aki mindig ott van, amikor ajándékokat adsz: Anthony Capella a kávék költője

Közeli Ismerős-Aki nem is igazán barát inkább ismerős: L. J Smith Stefan naplója

Most, hogy megvolt a tagnek ez a része, jöhet az indoklás.

2015. november 24., kedd

Az én TOP 10 idézetem

Az idézeteket ma már egy borzalmasan rövid kereséssel el lehet érni akár a Facebookon is. Persze ott olyan idézetek vannak, mint „Minden perc új esély ara, hogy mindent megváltoztass” ez szép, de sajnos nem igaz. Persze, megvan a lehetőséged a változásra, de teszem azt matek óra közepén talán jobb nem felkiáltani, hogy mától vegetáriánus leszel. Igen számtalan lehetőség van a változtatásra, de van, egy pont amint túl már nem lehet. Igen, nagyon lehangoló és nagyon száraz, de így van. Ne értsetek félre, szeretem az idézeteket, de inkább csak a könyvekből származó kevésbé lelki fröccs szagúakat.

2015. november 19., csütörtök

Agymanók

Megint egy gyorsabb poszttal jövök, de remélem, hogy ez annyira nem lesz kusza és elkapkodott, mint a Veszedelmes sorscsapásról írt… valami… Azért vagyok megint ilyen felfokozott állapotban, mert megnéztem egy mesét (nyugalom len majd kifejtem) és elámultam rajta. De nem szeretném tényleg húzni az időt, mert nagyon sok mindent szeretnék leírni.
Mivel sikerült valamit elkapnom ezért egész héten itthon vagyok. Már jobban vagyok, tehát le kell valamivel kötni magamat. Ekkor kerültek képbe a filmek. Elég sokat megnéztem, bár nem mind kötött le és nem mind tetszett. De a ma esti választásom (igen körülbelül 10 perce fejeztem be) az Agymanókra esett. Valami könnyebb mesét szerettem volna, amin elbambulhatok. Hát beletrafáltam egy eléggé komoly témákat boncolgató mesébe. ÉN naivan azt hittem, hogy sikerült olyan mesét választanom, amiben az a legnagyobb probléma, hogy esik, az eső ezért nem lehet kimenni, játszani. Ebbe minden volt csak az nem. 

2015. november 18., szerda

Karácsonyosodjunk!

Mivel most nem olvasok semmit arra jutottam, hogy így, november közepén neki állok a karácsonyi témának. Igen ez is amolyan lesz, mint a Coco Chanel féle téma csak persze karácsonnyal. Most karácsonyi hangulatfokozókat szeretnék összegyűjteni. Remélem tetszeni fog és nem csak olyan unalmas sokat ismételgetett semmiség lesz!

Az egyik alapvető és biztos módszer a zene. Persze ezzel nem mondtam szinte semmi újat. Amitől azonnal táncra perdülök, és szinte neki állok ajándékot csomagolni vagy fát díszíteni, na, az a tökéletes karácsonyi szám. Rögtönöztem egy 5-ös listát a kedvenceimből.

2015. november 11., szerda

Leiner Laura: Illúzió

Leiner Laura a magyar írói gárda egyik legmegosztóbb írója. Valaki vagy fallja a könyveit vagy dobja a süllyesztőbe akár olvasás nélkül is. Persze vannak kivételek, aki elolvassák, és csak azután fejti ki róla a negatív illetve pozitív véleményét. És ez így jó! Mármint elég helyen írtak már róla, hogy mi lenne, ha mindenki ugyanazt szeretné. De gondolhatunk a Lego kalandra is. Ott, mindenki ugyanazt a zenét, sorozatot és ételt szereti. Persze nem mondom, hogy ha mindenki ugyanazt a könyvet szeretné, akkor rögtön megpróbálna minket tönkretenni egy ambiciózus milliomos. De megint eltértem a könyvtől…  Leiner Laura ontja magából a könyveket, és ami trilógiának indult néha lehet sorozat is. Talán marketing fogás, talán tényleg volt még írni valója Laurának. Igen, Laura könyvei nem épp azok a fajta könyvek, amiben olyan hatalmas témák vannak boncolgatva, hogy utána én is depressziós leszek. A könyvei olyan kikapcsolódást nyújtanak, amit nagyon kevés író/nő tud elérni. A 400 oldalas könyvet még a lassabban olvasók is kiolvassák 2-3 nap alatt. Olvasod, olvasod és egyszer csak vége. Persze úgy, hogy szenvedj a következő kötet megjelenéséig. Talán ez is csak egy ügyes húzás, de ha az is kit érdekel? Minden könyvnek úgy van vége, hogy meg akard, venni a következő kötet különben elfelejted, vagy csak lustaságból elhatározod, hogy neked tökéletesen le van zárva a vége. Akkor minek vedd meg a következőt? Az csak ILLÚZIÓ, hogy mindenki ugrik a második kötetért, ha az elsőnek is tökéletes vége van. Igen az illúzió egy szörnyen erőltetett vicc volt a könyv címével kapcsolatban. Leiner Laura-Illúzió.

Kivételesen nincs a kézbevételéhez sztorim egyszerűen csak megrendeltem, nem ért ide amíg szünet volt, hétköznap jött meg suli időben, volt egy kis keveredés de aztán kikötött nálam. Ez is teljesen szokványos nem?

2015. november 7., szombat

Gayle Forman:Hová tűntél?

Ahogy azt már párszor leírtam nagyon sokan válogatnak a könyvek között, mert általánosítanak. Valakinek elege van a vámpírokból, mert már annyi helyen látta, olvasta vagy éppen hallott róla. Igen sajnos a mai vámpír és a régi vámpír olyanok akár tűz és víz. Az egyik elég a napon a másik meg egyszerűen csak csillog. De nem akarok eltérni a témától ez csak egy hasonlat volt és nem akartam leszólni semmit, mert tetszett az Alkonyat is és az Interjú a vámpírral is. Csak arra akartam kilyukadni, hogy már annyi könyv van, amiről senki nem tud semmit, csak egy szűk réteg olvasta, de amint megfilmesítik, tönkreteszik vele a régi hűséges olvasók élményét, de mind emellett egy csomó más embert vesznek rá az olvasásra „Ha a film jó volt a könyv is az” alapon. Arról lehet vitatkozni, hogy most ez rossz vagy inkább jó, de nem ez a lényeg. Én csak előre be akartam vezetni egy könyvet, amivel meg fogom cáfolni a fent leírtakat.

2015. november 1., vasárnap

Csongor és Tünde valamint Szentivánéji álom

Minden könyvet lehet csoportosítani. Némelyiket csak egyféleképpen, míg van, amit többféle tulajdonság szerint. A klasszikusok az utóbbiba tartozik. Vannak olyan klasszikusok, amiket csak azért vesz kézbe az ember-már, ha egyáltalán kézbe veszi-, mert kötelező olvasmány. Nagyon sok ilyen könyv van, de azért akad még több kivétel. Persze ízlések és pofonok, de nekem ilyen volt a Nagy Gatsby, a Rómeó és Júlia vagy épp az a két könyv illetve színdarab, amiről írni fogok. Ezek a szigorú csoportosítás szerinti klasszikusok. A másik alcsoport pedig az olyan könyvek csoportja, amit a népszerűség tett valamilyen szintű klasszikussá. Harry Potter, Stephen King könyvei vagy épp Fejős Éva írásai és tudom, fáj bevallani mindenkinek, de az Alkonyat is. Én mindkét csoportból olvastam már bőven és szeretem is őket, bár be kell vallanom azért nem mindet. Nem is húzom tovább az időt, beszéljünk egy színdarabformába öntött tündérmeséről és egy komédiáról, ami annyi szálon fut, mint egy George R. R. Martin regény.

2015. október 30., péntek

Két teljesen más regény-egy bejegyzés

Mostanában nagyon be van szabályozva az olvasási menetrendem. Már csak pár könyv és végzek, a kihívással utána jöhet minden, de most egyelőre csak azokat olvasom, amiket akkor vettem ki mikor életemben először úgy mentem könyvtárba, hogy pontosan tudtam mit akarok. Ez viszont nem volt látható az időn, amit ott töltöttem, mert akkor volt a már említett könyvtári nap és akkor vettem a már szintén emlegetett 3 könyvet. A kivett könyvek közül már kivégeztem 2-3 könyvet, de azok vagy rövidek voltak vagy csak nem éreztem szükségesnek, hogy írjak róluk. Most viszont 1 és ½ könyvet fogok nagyító alá venni. a fél jelzést azért kapta, mert az egyik csak egy rövid novella. A másikat tegnap végeztem ki, mert egyszerűen megint egy olyan könyv, ami olvastatja magát. Bár véleményem szerint ez egy jó könyv alapfeltétele.

Komoly témák és egy kis James Bond

Az első könyv, amiről írni szeretnék az Fern Michaels Angyalok-Hétvégi Harcosok című könyve. A könyv olyan komoly témákat övez néhol annyira komolytalan hangnemben! Az egyik percben még jót nevetünk egy viccen a következőben meg elszorul a torkunk egy rossz sors hallatán.  Van itt minden, ami egy „átlagos” könyvben nincs. Jó talán ez egy kicsit túlzás. Az alaptörténet egyszerű és nagyszerű. Van nekünk egy csokor erős, független nehéz sorsú asszonyunk. Ehhez adjunk hozzá egy korlátlan erkölcsi és pénzügyi idő hölgyet, aki bármire képes, egy volt „kémet” aki a legjobb a szakájában. Ezt koronázzuk meg egy szintén nagymenő ügyvédnővel. Kész is egy akció dús és cselekményes regény. Kicsit Charlie angyalai koppintásnak tűnik. Persze teljesen más, inkább ott tűnik szembe amikor „angyaloknak” szólítják őket. Nem szeretnék sokat írni a történetről a spoiler veszély miatt. Viszont annyit, megígérhetek, ha a kezedbe veszed garantáltan kedvet kapsz egy kis törvényszegéshez. Van benne egy kevéske vér, jó sok motoros-bőrszerkós-kamionos-vagánycsajos jelenet, de mindemellett olyan dolgok, amiket az ember maximum a kékfényben vagy egy erősebb krimiben láthat.


Kinek ajánlom: Az olyanoknak, akik nem félnek egy kis durvaságtó,l de szeretnének valami viszonylag lágyat olvasni.

Egy szörnyen megrázó novella története

Már említettem egy párszor, hogy nagyban csinálok egy könyves kihívást. Na, ehhez a kihíváshoz kellett egy novella. Ki is vettem a könyvtárból egy válogatást, hogy majd én találok benne valamit. Ebből az lett, hogy leesett a földre, és ahogy felvettem elkezdtem olvasni az aktuális novellát az elejéről. Kaffka Margit Levelek a zárdából című novellája lett a szerencsés.  Én kis naiva azt gondoltam, hogy egy vidám kis történet lesz, már amennyire egy zárda vidám lehet. Nem tudom, valami Abigél szerűre gondoltam.  Hát valami teljesen mást kaptam. Nem szeretném itt se lelőni a poént, de akármire is gondolsz, miközben olvasod, biztos lehetsz benne, hogy nem az fog történni. A történetet csak fokozza, hogy egyedül a kislány leveleiből tudunk tájékozódni (na, jó csak 99 százalékban) ezért megmarad az a valami, amit mi régen csak „balladai homálynak” hívtunk. Nem lehet eldönteni, hogy a kislány tényleg olyan rossz, mint a nővérek állítják vagy esetleg csak „eleven”.

Kinek ajánlom: Annak, aki meghökkentő „mesét” keres, de nincs sok ideje. Durván háromnegyedóra egy átlagsebességű olvasónak.

Hát ennyi lett volna az én másfeles kis értékelésem. Kiderült, hogy több tanulni valóm van, mint gondoltam ezért nem sikerült olyan gyakran hoznom úgy bejegyzést, de ígérem január után ez más lesz. Akkor elvileg már nem kell sokat tanulnom vagy csak nem olyan intenzíven, mint most. Addig is kitartás! Egyet viszont be fogok tartani, a havi 2 posztot minimum. Tudom, nagyon kevésnek tűnik, de a helyzetemet elnézve többet nem merek ígérni.


„Ha szárnyak nélkül születtél, hagyd, hogy kinőjenek!

2015. október 25., vasárnap

Harry Potter és a legendás bárd meséinek megfigyelése

Neeem, még nem olvastam el a sorozatot (újra). De nyugalom tervezgetem! Csak hát az a fránya lista olyan hosszú… De nem ez a lényeg. Harry és társai még nem hagytak el hosszabb időre, nincs olyan nap, hogy ne gondolnék a történetre (már csak azért is, mert ott csücsül a Halál ereklyéi a polcomon, borítóval felém). Illetve most már nem csak az a borító szemezget velem. Igen az olvasnivalóim listája tényleg hosszú, de ezt a két rövidkét könnyen beiktattam a többi közé. Rövid Harry Potter? Igen olyan is létezik, bár relatív, hogy mi a rövid és mi a hosszú. Már egy ideje bent voltak a Lírás kosaramban az oldalon csak mindig halogattam a vásárlást, mert nem voltam biztos a dolgomban, „az a másik könyv is kéne, de az ott meg annak a sorozatnak a folytatása, amit elkezdtem” stb.

2015. október 24., szombat

Coco Chanel (1. rész )

Coco Chanel avagy a divatnagyasszonya megszabadította a nők ezreit a súlyos kalapoktól és a szoros fűzőktől.  Nem azt mondom, hogy nélküle ezek még ma is meglennének, mert korának nem csak ő volt a kiemelkedő alakja. Nagy versengést folytatott az Yves Saint Laurent céggel és magával a tervezővel is. Mindkét cég azt a vonalat vitte tovább, amelyet maga Coco alkotott csak Yves vitt bele egy kis fiatalos frissességet fiatal lévén. De a bejegyzés nem Yves Saint Laurent életét követi nyomon, hanem azt a nőt, aki mert férfi zakót hordani abban a korban, amikor már a fekete is valamilyen szinten bűnnek számított. Kezdettől a végig fogom leírni Gabriella Chanel életének fontos mérföldköveit és szereplőit.

2015. október 22., csütörtök

Frissítés

Végre itt az őszi szünet és én valami különlegeset terveztem erre a 2 hétre. Különlegeset, újat és egyedit. Azt hiszem sikerült is. A bejegyzésben elárulom, hogy mi jutott eszembe, de előtte még egy pár dolgot le szeretnék írni.  Nem lesz ez sem egy túl hosszú bejegyzés, viszont hamarosan jön tőlem egy eléggé megcsúszott Harry Potter is. Sajnos nem az, hogy kiolvastam volna a sorozatot újra, mivel most a kihívás miatt be vagyok táblázva könyv ügyileg. Már előre meg van tervezve körülbelül 5 könyv, és ez most nem úgy, hogy csak rajta van, az el kell olvasni listámon. Ezeket el fogom olvasni még idén és kész.

2015. október 16., péntek

Gimesi Dóra-Jeli Viktória-Tasnádi István -Vészits Andrea: Időfutár 1-2.

Sajnos a magyar ifjúsági irodalom nem épp a fénykorát éli. Vannak gyöngyszemek, de vannak borzalmas semmik is. Leiner Laura megosztó, bár én személy szerint szeretem, még ha nem is váltják meg a világot a könyvei.  Alapvetően azoknak a könyveknek az írói is jók, amiket nem tennék bele a top 10-be, egyszerűen nem tetszik a témaválasztás vagy a koppintás, mert sajnos ilyennel is találkoztam már. De ahogy a mondás szól: „A kivétel erősíti a szabályt!” A mai könyvünk pedig nem más, mint az Időfutár első illetve második része. Ha valaki nem szereti az ifjúsági irodalmat, akkor is érdemes bele kezdenie, mert ugyan tele van olyan dolgokkal, amik egy ilyen regényt meghatároznak, de mindezek mellett van benne történelem és egy-két komolyabb téma, ami remélem, hogy a következő kötetekben mélyül még egy picit. Persze azért ebbe is van botrány, skype és veszekedés.

2015. október 12., hétfő

Egy kis haul...

Nem tervezem, hogy book haul rovatot kezdjek, de most egyszerűen muszáj. Nem azért nem szeretnék írni, mert nem szeretem vagy ilyesmi. Egyszerűbb oka van: lusta vagyok. Nem tusom megjegyezni, hogy melyik könyvet mikor vettem, és mert könyvtárba is járok, vannak olyan hónapok, amikor nem veszek semmit. Most is egy különleges alkalom vitt rá. Könyvtári napok! Illetve tudom, már nincsenek, de most van egy kis lélegzetvételnyi időm, de nem sok. Tegnap voltam a könyvtárba, részben mert olyan esős hangulat volt, hogy kellett egy kis felüdülés a könyvek által és a már fent említett könyvtári napok miatt. A lényeg annyi volt, hogy bárki ingyen beiratkozhatott egy félévre, és ha vitt családtagot azt hiszem kapott egy könyvet is. Persze ez engem nem érintett, mert egy ideje (elsős korom óta van ténylegesen olvasójegyem azelőtt anyáéra vettem ki a mesekönyveket) be vagyok iratkozva.  Volt még könyvtártúra is ezzel lehetett körbejárni az egész könyvtárat, mármint szó szerint pincétől a padlásig. De ez sem az a program volt, ami megfogott. Most jön a lényeg… 

2015. október 7., szerda

Tini Galopp avagy irodalmi verseny enyhe irodalmi beütéssel

Újabb rendhagyó bejegyzés következik, mégpedig arról, hogy miért is szeretem én az osztályfőnökömet és a barátnőimet. Na jó, nem teljesen erről. Egy versenyről szeretnék írni, amit nem említettem volna, ha nem leszünk elsők. Igen, nyert a csapatunk egy versenyen. Persze nem kell itt olimpiai nagyságú dolgokra gondolni. Egyszerű kis háziversenyszerű megyei kiterjedésű irodalmi verseny.  6-11 osztályosok vehetnek rajta részt Vas megye összes iskolájából. Igen szombathelyi vagyok.

Mi is ez a verseny?

Tini Galopp. Rendben a név talán nem váltja meg a világot. Valamilyen szinten viszont találó. A lényege, hogy kapunk egy füzetet és abba versbe szedett eligazítást a helyszínekről. Amolyan kincskereső feeling. Minden csapat a Savaria Egyetemről indul különböző felosztásokban és időben. Egyszerre egy általános iskolás csapat és egy középiskolás indul, azt hiszem 10-15 perces szünetekkel. 3 fős egy csapat és a hatodik osztályosoktól (illetve hetedik, nem tudom mi volt a legfiatalabb korosztály) a nyolcadikig mindenki kap egy felnőtt kísérőt. Ez azért meglepő, mert tavaly csak a hetedikesek kaptak bébiszittert. Tulajdonképpen a kísérő egyfajta bébiszitter. Nem hagyja, hogy lelépj a járdáról vagy, hogy eltévedj. Persze vannak jó fej kísérők, akik kerülőutakat mutatnak, és benne vannak a futásban is. Mert természetesen időre ment ez az egész. Ha egy órán belül visszatért a csapat kapott plusz két pontot. Nos, igen nekünk is volt még kísérőnk. Igen, nyolcadikba járok. Nem terveztem eltitkolni vagy ilyesmi egyszerűen azért nem kürtölöm világgá, mert nem szeretném, ha valaki a korom alapján ítélne meg. Igen talán még nem vagyok túl az életem legfontosabb mérföldkövein, de elég érettnek tartom magam ahhoz, hogy leírjam a véleményem a könyvekről. De visszatértbe a versenyre. Mi tavaly ugyanazzal a csapattal, amivel most is indultunk nem értünk vissza és akkor helyezést se értünk el (bár nekem meggyőződésem, hogy bunda volt ;) ) most 4-5 perc pluszba voltunk. Szakadó esőben, kényes Oxford cipőben és fehérpulcsiban futni táskával szerintem egész emberfeletti teljesítmény. Meg is lett az eredménye. Mind pozitív, mind negatív értelemben. A cipőmet sokáig takaríthatom és a hajam is elvesztette a friss hullámait az eső hatására talán a táskám is tönkre ment, de nem baj, mert véleményem szerint megérte! Nyertünk néhány füzetszerű valamit, de a lényeg természetesen a könyv. 

Jaj, nem akartam én ennyit írni. Csak szerettem volna megköszönni itt is Hannának, Lilinek (nélkületek el se indulhattam volna) és az osztályfőnökünknek: Edina néninek! Ha Ő nem indít, el minket most nem lenne egy szép új könyvem és ilyen jó sikerélményem. Igen, ami az új könyvet illeti, annak örülök szinte a legjobban. A csomagban, amit kaptunk 3 könyv volt. Amint megláttam azt, ami most is itt fekszik mellettem (Geek Girl- A lány, akit soha senki sem vett észre) tudtam, hogy ha törik, ha szakad én ezt megszerzem. Csak azt sajnálom, hogy nem mehetünk el együtt jövőre. Illetve maximum, ha évfolyamonkénti csapatok lesznek. Igen újabb nagy dilemmám a továbbtanulás. De ebbe már tényleg nem megyek bele mert már így is kétszer annyit írtam mint szerettem volna.


U.I: Fontos megfigyelés: a gázmaszk nem nekem való!

2015. október 3., szombat

Joanne Harris: Csokoládé

Follow my blog with Bloglovin
Csoko,csoko,csokoládé
Ó,sinjora vegyen magának,a fiának
Csoko,csoko,csokoládé
Mert ez az igazi jó

Csoko,csoko,csokoládé
Ó hogy édes szájú legyen,csak ilyet vegyen
Csoko,csoko,csokoládé
Benne finom mogyoró

Minden lány szeszélyes
Mind édesre éhes
Száz vagy százhúsz éves
Mégis kell..
Kell neki a,kell neki a…

2015. szeptember 25., péntek

Őszi tag

Tudom, tudom már lassan az ősz közepén vagyunk. Ez a tag már egy ideje itt vár a közzétételre legalábbis a nyers szöveg már megvan. A taget itt találtam. Már a linkelt blog gazdája is azt írta, hogy többől válogatott, na, én még a keveréket is formáltam egy kicsit. Remélem miután elolvastad mész egy kis kuckós olvasásra, mert sikerült meghoznom azt a hangulatot.

2015. szeptember 18., péntek

Stephen King: Joyland

Annyi könyv és film épül erre a témára és az ezt körülvevő emberekre vagy tárgyakra. Bohócok, gyilkos körhinták és óriáskerekek. Az elhagyott fajtája és az egyszerű, üres éjszakai fajtája is képest a frászt hozni az emberre. Igen a vidámparkokról van szó. Stephen Kinget is megihlette már egypárszor ez a világ (gondoljunk a gyilkos bohócos Az-ra). Ezek a történetek általában azzal kezdődnek, hogy XY bent ragad vagy esetleg önszántából megy a vidámparkba. A játékok életre kelnek, maguktól mozognak, előbújik egy csontváz a szellemkastélyból vagy egy őrült bohóc baltával a mini cirkuszból. Valami ilyesmire számítottam ebben a könyvben is , de mondanom se kell csalódtam (hogy jó vagy rossz értelemben azt majd levezetem).

2015. szeptember 8., kedd

Tea, tea és még több tea!

Bárcsak kiolvastam volna a Csokoládét. De nem ez történt, sajnos még mindig van belőle 100 oldal, aggodalomra semmi ok rajta vagyok az ügyön. Azért muszáj írnom, mert van valami, ami teljesen megbabonázott. Nem, nem egy könyvről van szó, hanem egy olyan valamiről, amit az emberek forró vízbe tesznek, van zöld, fekete, gyümölcsös, fűszeres, csokis és mindenféle, amit az emberek ki tudnak találni. Igen cukorral és citrommal néha tejjel készül. Igen tökéletes egy téli estéhez egy jó könyv mellé. Igen, a teáról van szó. Nem kell, félni nem egy egész bejegyzést fogok kitölteni az elmélkedésemmel a teáról. Egy tag és egyéb dolog is lesz és könyvekről is esik néhány szó. Annyit tudok ajánlani, hogy hozz egy bögre teát és olvasd el, ha téged is ámulatba tud ejteni a pohárból gőzölgő bódító illat és kellemes meleg.

2015. szeptember 4., péntek

Gondolatok az őszről és minden másról

Hát elérkeztünk a Szeptemberhez. Kezdődik az iskola, hidegebb lesz (bár most még nem úgy tűnik) és valahogy az idő, ami a rendelkezésemre áll napközben is rövidebbnek tűnik. Hiába kelek hatkor kevesebbnek tűnik, mintha délbe kelnék. Ez itt nem egy új kezdet vagy egy új valami. Egyszerűen ráhangolódás az őszre és a hidegre. Sokan vannak vele úgy, hogy nem változik semmi, csak azért mert kell a kabát, és mert vissza kell ülni matekra, törire satöbbi. Én nem ebbe a csoportba tartozom, nagyon jól tudom, hogy most egy kicsit megint más lesz, mint tavaly ilyenkor volt. Nem számítok hatalmas, életet átformáló változásokra, de nem is várom, hogy minden ugyanolyan legyen. Csak egy jó évet szeretnék ami (az eddigi állás szerint és reményeim szerint is) meglesz. De ez most nem egy nagyon személyes hangvételű bejegyzés, hanem egy amolyan összegzés. Összegzés arról, hogy mit történ, a nyáron mind a blog, mind az én molyos életemben. 

2015. augusztus 31., hétfő

Jane Austen: Büszkeség és balítélet

A klasszikusokat mindig is csodálattal néztem a boltokban. Olyan hihetetlen, hogy annyi éven át fent Büszkeség és balítélet volt. Tudom,tudom ne ítélj borító alapján (nem is szoktam) de az a gyönyörűség amit a vörös pöttyös kiadott… Amíg nem kezdtem el a könyvet addig is rendszeresen volt a kezemben. Nézegettem a borítót, bele olvasgattam. Mint fent említettem a klasszikus irodalom mindig az egyik kedvencem volt így talán nem olyan meglepő, hogy oda voltam ettől a könyvtől is.

maradtak és még mindig izgalommal tele veszik kézbe az olyan megszállottak, mint én. Az első próbálkozásom Jane Austen regényei közül a

2015. augusztus 18., kedd

Rick Riordan: A villámtolvaj

Sajnos ennél a könyvnél is abba a hibába estem, hogy előbb láttam a filmet. Egy barátnőm nézette meg velem, de akkor még nem tudtam, hogy van belőle könyv is, mert akkor nem néztem volna meg.
De még így se vett el semmit a könyv varázsából. Részben azért mert a könyv és a film két külön történet, részben azért mert el tudtam vonatkoztatni. Ha valaki még így is azt mondja, (persze anélkül, hogy olvasta volna a könyvet) hogy annyira nem lehet más, akkor azt ajánlom, gyorsan olvasson tovább, ha érdekli Percy, Annabeth és Grover valós története, ami azért valós, mert ugye előbb volt mint a film. Amit megtalálsz a bejegyzésben: szőke Annabeth, 12 éves Percy és olyan istenek, akikről a filmben még csak említést se tettek. Esetenként néhány apró és közepesen jelentős spoiler is előfordulhat.

2015. augusztus 13., csütörtök

Nathalie Somers: Lányok Regénye

Ha megkérdeznék tőlem, hogy melyik város jut eszembe a művészetekről, sütiről és a Shakespeare and company üzletről természetesen azt mondanám, hogy Párizs. De ha valaki azt kérdezné, hogy melyik város jut eszembe a Lányok regényéről akkor már kéne gondolkodnom egy kicsit! De mielőtt kővel hajigáltok, olvassátok el az én véleményem, mert a könyv alapjáraton nem rossz. A többit, lent…

2015. augusztus 4., kedd

Kordos Szabolcs: Luxushotel, Hungary

Luxus, fényűzés és hihetetlen történetek a felső tízezer krémjét állandóan figyelő, kiszolgáló olykor haza támogató sokszínű személyzettől. A könyv hátulja annak ajánlja, aki még nem volt része ennek a világnak. Saját tapasztalatom nincs erről a néhol beteg társadalmi rétegről ezért nem tudom megállapítani a könyv hitelességét, de annyit megígérhetek egy leendő olvasónak: Garantált szórakozás, elgondolkodtató történetek és a könyv utáni egy napban a lecsillapíthatatlan vágy, hogy mindenre fittyet hányva elutazz egy luxushotelbe. Legalábbis belőlem ilyen érzéseket váltott ki Kordos Szabolcs Luxushotel, Hungary című könyve. 

2015. augusztus 1., szombat

Lovers In The Book tag avagy Szerelmesek a könyvben

Az egyik bejegyzésemben utaltam rá, hogy lesz egy ilyen book tag ami az én kis buksimból pattant ki. Nos, itt van remélem tetszik. A taggel kapcsolatos dolgokat a tag alatt találod. A cím tudom nem az igazi, de angolul jól hangzik nem?

2015. július 26., vasárnap

Summertime Madness Book Tag avagy Nyári őrültségek Könyv Tag


Végre egy book tag, ami passzol a hangulatomhoz. Sokáig nem éreztem azt a „nyári” érzést. Hiába aludtam 1-ig (délután) de csak nem fogtam fel, hogy nyár van. De most így, hogy pár napra vagyok, egy barátnős utazástól valami már motoszkál bennem. Gondoltam elősegítem magam ezzel a taggel.
Itt találtam: Szállóige

2015. július 21., kedd

Kedvenc könyvadoptációs szerelmes párjaim

Nemrég nézegettem a képeket Pinteresten és mikor már a sokadik könyves-filmes páros képbe botlottam azt mondtam elég! Most összeírom mindenki kedvenc párjait. Egy tag is formálódik a fejemben, De egyelőre csak leírom a tipikus párokat. Mindenki kedvenceit, akik láttán elolvadnak a képernyő előtt, vagy olvasás közben érzékenyülnek el...

2015. július 18., szombat

Collen Hover: Losing Hope

Fülszöveg: Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Colleen Hoover, New York Times sikerlistás szerző valósággal megbabonázta olvasóit a Hopeless-szel. A történet egy hányatott sorsú lányról, Skyról szól, aki összetalálkozik rég elvesztett gyermekkori barátjával, Dean Holderrel. A fiú segít a sokkoló családi múlt feltárásában, így Sky végre elcsitíthatja magában a mély sebet hagyó emlékeket és érzéseket.
A Hopeless Sky szemszögéből mutatta be az eseményeket, a Losing Hope pedig bepillantást enged Dean Holder történetébe, akit régóta kísért a kislány elvesztése. Úgy érzi, kudarcot vallott, amiért nem tudta őt megmenteni. Holder életét beárnyékolja a megbánás és a bűntudat. Sohasem hagyott fel Sky keresésével, mert úgy érzi: ha megtalálná, tovább tudna lépni végre. Arra viszont nem számított, hogy a találkozás pillanata még kínzóbb fájdalmat hoz.
Holder a Losing Hope-ban meséli el, hogy a tizenhárom évvel korábbi események miként hatottak az ő és családja életére, s hogyan lett magányos küldetés számára a lány megmentése. A végleges gyógyulást azonban csak a Sky iránt érzett szerelem hozhatja el…

2015. július 14., kedd

Magyar borítók vs. külföldi borítók

Mióta megvettem a Büszkeség és balítéletet vörös pöttyös kiadásban azóta gyönyörködöm benne. Az a borító valami eszméletlen. Szóval most csinálok egy olyan bejegyzést, amiben összegyűjtöm a szép magyar kiadású borítókat, és a külföldi (leginkább angol nyelvű) kiadást. (Bal oldal: Magyar kiadás
Jobb oldal: Külföldi kiadás)

2015. július 12., vasárnap

Jamie Mcguire:Sorscsapás trilógia

Nos nem is igazán trilógia, inkább egy két részes sorozat és egy kiegészítő kötet. 
Általában mielőtt megírok egy értékelést várok pár napot, hogy leülepedjen. De most nem tudok,
ugyan még nem tudom, hogy most vagy majd csak holnap rakom ki a blogra de muszáj megírnom.

2015. július 10., péntek

Stephen King: Carrie

Fülszöveg:
A chamberlaini gimnáziumban közeleg az érettségi. A tizenhat éves, esetlen Carrie White-ot nemcsak bigottan vallásos anyja terrorizálja, hanem diáktársai – főként a lányok – gúnyolódásának is állandó céltáblája. Egy különösen megrázó esemény után a főkolomposokat megbüntetik, Carrie-ben pedig nőttön nő az indulat, elégtételt akar venni az őt ért sérelmekért. Egyre inkább tudatosul benne, hogy félelmetes telekinetikus képessége micsoda hatalom! Elérkezik a nagy nap, az érettségizők bálja. Csodák csodája, a rút kiskacsa Carrie-t bálkirálynővé választják a csinos és népszerű Tommy oldalán. Ám néhány diák nem bír magával, a végsőkig meg akarja alázni a lányt, s szörnyű tervet eszel ki. Válaszként Carrie szabadjára engedi pusztító erejét, melynek nyomán kő kövön nem marad…

2015. július 7., kedd

F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Azt mondod, hogy a múltat nem lehet újra élni? Miért ne lehetne?

Jay Gatsby, a titokzatos milliomos felemelkedésének, tündöklésének és bukásának története nemcsak a dekadens és túlhabzó „dzsesszkorszakot”, a húszas éveket jeleníti meg művészi tökéllyel, hanem az amerikai mitológia, „az amerikai álom” olyan örök témáit is, mint ambíció, pénz és hatalom bűvölete, a lehetetlen megkísértése és az újrakezdés lehetősége. A szegény sorból származó Gatsby beleszeret egy gazdag lányba, Daisybe; a háború elsodorja őket egymástól, s míg a fiatalember a tengerentúlon harcol, a lány férjhez megy egy faragatlan, ámde dúsgazdag emberhez, Tom Buchananhez. Hazatérése után Gatsby fanatikus akarással (és az eszközökben nem válogatva) vagyont szerez, hogy „méltó” legyen Daisyhez és újra meghódíthassa az asszonyt, akinek még a hangja is „csupa pénz”.
Kép: moly.hu


2015. július 6., hétfő

Harry Potter tag

A taget itt találtam: hagyjatokolvasok.blogspot.hu
Köszönet AniTigernek,hogy a blogján keresztül megmutatta ezt a gyönyörűséget.


Kezdetek

Hát...belevágok. Mióta megakadtam a másik blogommal azóta csak egy történetre koncentráltam. De nem erről fogok írni. Hanem arról,hogy mi az ami az életem örök része volt,"van",és lesz. A könyvek. Egy ideje motoszkál a fejemben valami de még nem sikerült magam rászánnom. Sok ilyen témájú blogot megnéztem.Ezek a blogok segítettek nekem rálépni erre az útra. Mert ez valami más mint az előző blogom,ott az írtam ami a kis fejemben megfogalmazódott valami teljesen újat írtam le. Most azt fogom leírni ami más kis fejében fogalmazódott meg és,hogy ahhoz kapcsolódóan az enyémben mi fogalmazódott meg. Bonyolult nem? Egy könyvről írni nehéz.Mégpedig azért mert a számtalan érv és ellenérv mögött ott vagy te és választanod kell,hogy azt írod amit mindenki hallani akar és akkor nagyobb nézettséged lesz,vagy azt írod amit te gondolsz és kapsz néhány lehangoló üzenetet,és kevesebb megtekintésed lesz. Én az utóbbit választom,nem szeretek a csorda után menni. Ha valakinek nem tetszik amit írok azt sajnálom,de minden ember más. Van aki Jane Austen könyveit szereti,más inkább Charles Dickens munkásságában merül el,képzeljétek el mi lenne ha mindenki ugyanazt szeretné,olvasná. Nem lennének könyves témájú blogok mert megunnák az emberek. Eredetileg csak egy rövid bevezető félét akartam...Végezetül annyit,hogy a könyvek nem azért vannak,hogy elolvassuk őket. Olvasni bárki tud,de megérteni és felfogni a könyv mondanivalóját,hogy megértsd a Harry Potter lényegét és ne csak az maradjon meg,hogy egy villám sebes fiú túlélt valamit amit más nem.Nézni lehet,de látni is kell.