2015. augusztus 4., kedd

Kordos Szabolcs: Luxushotel, Hungary

Luxus, fényűzés és hihetetlen történetek a felső tízezer krémjét állandóan figyelő, kiszolgáló olykor haza támogató sokszínű személyzettől. A könyv hátulja annak ajánlja, aki még nem volt része ennek a világnak. Saját tapasztalatom nincs erről a néhol beteg társadalmi rétegről ezért nem tudom megállapítani a könyv hitelességét, de annyit megígérhetek egy leendő olvasónak: Garantált szórakozás, elgondolkodtató történetek és a könyv utáni egy napban a lecsillapíthatatlan vágy, hogy mindenre fittyet hányva elutazz egy luxushotelbe. Legalábbis belőlem ilyen érzéseket váltott ki Kordos Szabolcs Luxushotel, Hungary című könyve. 



A rövid bevezető után és mielőtt rátérnénk, a könyvre szeretnék egy gyors magyarázattal szolgálni arra, hogy miért olyan kusza a könyves kritikáim sablonja. Nos, ez az egész blogos dolog (ilyen formában) elég új nekem ezért keresem a tökéletes formát. A könyv tartalmát már nem szeretném beszúrni az írásom elé, mert nekem az úgy nem tetszett. Még mindig nincs meg a tökéletes ezért előre bocsánatot kérek. Na vágjunk is bele…

Az én véleményem:
Kordos Szabolcstól olvastam már egy könyvet a Turista Form Hungary-t. Tetszett a könyv, de annyira nem fogott meg mint ez a műve. Az után nem akartam idenevezető lenni vagy turista egy távoli országban. Jelenlegi könyve viszont annyira megfogott és elbűvölt, hogy akár most azonnal beállnék egy recepcióba. Az más kérdés, hogy valószínűleg az első nap kirúgnának mert nem beszélem olyan jól a nyelveket vagy mert amit gondolok azt látni az arcomon is. De jó belegondolni, hogy „mi lenne ha…”. De térjünk rá a könyvre, ennyi személyeskedés elég is lesz. megfogalmazás szempontjából kifogástalan csak nekem néhol túl cifra volt egy-egy mondat.
A szereplőkről nem igazán tudok mit mondani. Van nekünk egy csapat különböző beosztású dolgozó. Recepciós, szobalány, főportás, barista…  A nevük más, a pozíciójuk is más mint a való életben, egyedül a jellemző tulajdonságaik maradtak meg.

A történetekről:
Az a sok sztori, amit a riportalanyok mesélnek valami elképesztőek. Nem tudom, hogy mind igaz-e (valószínűleg az) de akkor is lenyűgözött a sztárok néhol hihetetlenül értelmetlen dilije, a hétköznapi emberek mindenféle ügyes-bajos dolgai. Sok nagyon beteg és hihetetlen történetet olvashatunk, de nagyon sok boldog  vagy éppen vicces is feltűnik.
Sajnos ez egy tipikusan olyan könyv amiről nem igazán lehet mit írni… Nagyon érdekes, de egyszerűen nem lehet róla úgy írni mint egy „hagyományos” regényről. Nem tudom a történet menetét leírni mert egyszerűen semmi nem függ össze semmivel.

Kinek ajánlom: Tulajdonképpen mindenkinek aki érdeklődik a felső tízezer krémje és azok „nyaralása” iránt.
Mikor: Nem túl vastag könyv, de vannak emésztgetni valók benne szóval ismét egy hétvégére javasolnám.


Értékelés:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése