Bárcsak kiolvastam volna a Csokoládét. De nem ez történt, sajnos még mindig van belőle 100
oldal, aggodalomra semmi ok rajta vagyok az ügyön. Azért muszáj írnom, mert van
valami, ami teljesen megbabonázott. Nem, nem egy könyvről van szó, hanem egy
olyan valamiről, amit az emberek forró vízbe tesznek, van zöld, fekete,
gyümölcsös, fűszeres, csokis és mindenféle, amit az emberek ki tudnak találni.
Igen cukorral és citrommal néha tejjel készül. Igen tökéletes egy téli estéhez
egy jó könyv mellé. Igen, a teáról van szó. Nem kell, félni nem egy egész
bejegyzést fogok kitölteni az elmélkedésemmel a teáról. Egy tag és egyéb dolog
is lesz és könyvekről is esik néhány szó. Annyit tudok ajánlani, hogy hozz egy
bögre teát és olvasd el, ha téged is ámulatba tud ejteni a pohárból gőzölgő
bódító illat és kellemes meleg.
Az egész bejegyzés kiváltó oka egyetlen egy darab tea volt.
Most is itt illatozik mellettem a drága. De előbb a történet rólam és a teákról
az elmúlt 2-3 hétben. Mindig szerettem a teákat. Reggel egy pohár esetleg
kettő. Nézetek furcsának, szenilisnek (bár embere válogatja, de állítólag a
hozzám hasonlók voltak kisebbségben a váltásom előtt) de úgy ittam a teát, hogy
volt egy nagy kanna és abba áztattam bele egy filtert, utána már csak öntögetni
kellett. Van, aki úgy csinálja, mint én van, aki egy filtert használ
poharanként. De vannak olyan kivételek, akik egyik csoportba se sorolhatók,
mostanában én is ilyen vagyok durván az utóbbi 2-3 hétben és pontosan tudom,
hogy miért.
Nem azért csinálom, mert „divat” vagy esetleg sznobság.
Egyszerűen kipróbáltam az íze miatt, és mert sokak szerint finom mások
undorodnak tőle, egyszóval megosztó. Ez pedig egy szokás, ami az angoloktól
ered, tea és tej kombináció. Bizony, jól olvastad tea és tej! Eleinte én se
voltam oda az ötletért, de aztán volt egy nyári délután egy Youtube videós
tejes teával és egy meggyőző barátnő. Tulajdonképpen én vetettem fel, hogy
próbáljuk ki, de azt hittem nemet mond. Nos. végül beleegyezett és én meg neki
is estem a vízforralónak és kutakodtam egy kicsit a neten. Annyit tudtam, hogy
eredetileg fekete teával isszák, de én valami különlegesebbet akartam (igen
elsőre) és
láttam, hogy sokan gyümölcsteával szertik mert olyan, mint a turmix.
Előkaptam két epres filtert és mehetett rá a forró víz, két kanál cukor és a
tej. Ezt követte a döbbenet majd a szerelembe esés. Azóta ha egyedül iszom a
teát és nem a kannából, akkor mindig megtartom, az első arányokat csak a filter
változik. Ittam már fekete teával, mangóssal és még csokissal is. Nagyon finom a
mentás és jázminos zöldteával. De eddig a legjobb mindenképpen a mézes Rooibos
volt (remélem így írják). Tényleg mintha kevésbé édes éppen jó méz és lágy tej
elegye lett volna a tea karakteres ízével. Mint egy mézes tea tejjel :D. Azt
hisze,m egy ideig nem fogom elhagyni a tejet és kísérletezek sokféle más ízzel.
Kitudja, talán holnap találok chips ízű teát és még az is ízleni fog tejjel.
Bár ez elég valószínűtlen, de hátha.
Miután eleget zagyváltam egy pohár teáról és arról, hogy
milyen finom rátérek az érdekesebb részre. 10 másodperccel az első korty után
tudtam, hogy keresnem kell egy taget és lám bele is botlottam egy teás könyves
tagbe. Itt találtam: Firkász, számomra ismeretlen oldal, ismeretlen
szerkesztővel, de megnyerő stílussal. Viszonylag messze áll tőlem ezért is jó
élmény olvasni egy más szemléletű lány életét és gondolatait.
Hm… Talán a Rómeó
és Júlia, vagy a Rossz voltam Antonio
Ferrara tollából. Nem tudom… Nem
hosszú egyik könyv sem, sőt. De a Rómeó és
Júlia egy reggel volt, a Rossz voltam pedig egy nap. Akkor legyen a Rómeó és
Júlia.
Zöld tea, avagy egy könyv zöld borítóval
Zöld borító? Nem
akarom az útvesztőt írni mert Alíz is azt írta szóval legyen Rick Riordantől Villámtolvaj. Nem igazán zöld inkább
olyan sötét színek keveredése zöldes derengéssel.
Forró citromos tea mézzel, avagy egy könyv
ami átmelengeti a lelked
Átmelegnet? Ha ez alatt azt kell érteni, hogy
melegséggel tölt el az olvasása akkor a Harry
Potter és a Halál ereklyéi. Ez a könyv olyan nekem, mint a bolondnak a
kedvenc ápolója (érdekes hasonlat nem?). Ha bármi bajom van, vagy ha egyáltalán
nincs könyvem, akkor mindig ezt veszem le a polcról.
Ötórai tea, avagy egy könyv, amit angolul
olvastál
Nem szorul különösebb
magyarázatra, de még nem olvastam angolul könyvet.
Gyógytea,
avagy egy könyv, amit nem élvezetből, hanem muszájból olvastál el
Az összes kötelező a Két
Lotti és a Rómeó és Júlia kivételével.
Tüskevár, Egri csillagok, Aranyember,
Szent Péter esernyője…
Fekete tea, avagy egy
akciódús könyv, amin, soha de soha nem tudtál elaludni
Egy könyvön se aludtam még el. De ha olyan könyv kell, amit
le se tudtam tenni hiába volt már hajnali 1-2 akkor a Viharszívű Mya Mavis Kemese Fannitól. Nem vagyok oda a magyar
könyvekért (kivétel Fejős Éva össze műve) de Fanni olyan jól ír, hogy nem is
hiányolom a sok amerikai giccset. Bár ebbe a könyvbe nem is illene.
A nyári olvasmányról mindig a Toszkánai Nyár jut eszembe
amit Elizabeth Adler álmodott meg. Nem meglepő, hogy nyáron játszódik,
Toszkánában. Valamikor kora tavasszal olvastam mégis szinte kedvem volt
fürdőruhát venni is érezni a naptej illatát.
Kalinka Szamovár,
avagy egy könyv, amit csak az alkohol tudott volna elviselhetővé tenni
Hm…,Ha nem írhatok, kötelezőt akkor mondjuk Vámpírnaplók körülbelül a harmadik
kötettől L.J. Smith olyanokat írt, hogy csak kerekedett a szemem. Példának
okáért Elena valami angyal vagy
szellem, vagy valami ilyesmi volt teljes
valóban, de beszélni nem tudott csak repülni. Na, itt csuktam be a könyvet.
Nekem ez sok. Nem bírtam kiolvasni a sorozatot. Ellenben a Stefan naplóját most
is szívesen olvasom, pedig a sorozatot már nem nézem olyan nagy lelkesedéssel Nina
nélkül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése