Hát igen. A könyvek megint hatalmas kupacokban állnak, hogy
foglalkozzak már velük is egy kicsit, de legyünk őszinték! Az össze könyvről,
amit olvasok, egyszerűen nem tudok írni! Félre értés ne essék, nem
magyarázkodás, lesz értelmes része is a bejegyzésnek, de gondoltam ezt már
letudom a bevezetőben. Szóval a lényeg, nekem is megkezdődött az iskola, de én
most nem a megszokottság nyugalmával vonulok be az osztályterembe. Új iskola és
új emberek. Nem egyszerű, az már biztos. Egyszerűen ennyi a magyarázat az el-el
tünedezésemre, de ígérem, kárpótolva lesztek hamarosan ;)
A könyvről
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Dara és Nick
korábban elválaszthatatlanok voltak ‒ azelőtt, hogy Dara csókolózott Parkerrel,
azelőtt, hogy Nicknek le kellett mondania a legjobb barátjáról, és a baleset előtt,
ami összeroncsolta Dara gyönyörű arcát. Azóta a lánytestvérek, akik korábban olyan
közel álltak egymáshoz, egyetlen szót sem váltanak. Nick egy pillanat alatt
elvesztett mindent, és feltett szándéka a nyár folyamán visszaszerezni, amit
lehet.
Darának azonban más tervei vannak. Amikor a születésnapján eltűnik, Nick azt
hiszi, csak játszik vele. Ám egy másik lány, a kilencéves Madeleine Snow is
eltűnt és mivel Nickben egyre erősebb a meggyőződés, hogy a két eset összefügg
egymással, húga keresésére indul.
Ebben a lebilincselően izgalmas regényben a Delírium-trilógia és a Mielőtt
elmegyek írója, Lauren Oliver olyan világot alkotott meg, ahol a cselszövés, a
veszteség és a sejtelem összefonódik, és érzékeny részletekkel kirajzolja két
önmagát és egymást kereső testvér életútját.
Ahogy jött az ötlet
Rápillantottam a már fent említett könyvekre, hogy most
miről is írjak, aztán megakadt a szemem egy nem túl régi olvasmányomon, ami azt
jelenti, tudok róla írni, anélkül, hogy hiányos emlékezet miatt bizonyos
részletek felett elmenjek. Annyit még elöljáróban, hogy lesz SPOILER-es rész
is, de előre jelezni fogok, így biztosan nem futsz bele semmibe. Még át se kell
görgetned rajta ugyanis a legvégére, rakom, minden alá.
Spoiler mentes rész
A történet egy lány testvérpárról szól. Dara és Nick tipikus
könyves testvérek, elválaszthatatlanok. Mikor először olvastam el a hátulját a
könyvnek, nem igazán volt tiszta, hogy ki kicsoda vagy épp kinek kije, de még
abban se voltam teljesen biztos, hogy mindkét főszereplő lány. Ettől eltekintve azért örülök, hogy nem
tántorított el a kis zavar. Szóval annyit sikerült az első pár oldal után
kiderítenem, hogy Nick lány (a legjobb felfedezés) és Dara nővére. Most így
jobban belegondolva az apró kuszaság kellett ahhoz, hogy a könyv igazán nagyot
üssön a végén. Persze, ha csak két testvér apró civakodásairól szólna a könyv,
egyszerű YA lenne. De nem az. Lauren Oliver volt olyan drága, hogy adott nekünk
még egy szálat, így téve tökéletes thrilleré a könyvet. Ez a szál pedig
Madeleine Snow és az ő eltűnése. Nem igazán értettem, hogyan kapcsolódhat két
teljesen másfajta eltűnés, de hát legyen. Körülbelül ennyi volt az első
fejezetek tapasztalata. Aztán beindult a cselekmény, amiről bővebben lent, a
spoilernél olvashatsz.
Szereplők
Igazából a főszereplők Dara és Nick vannak előtérben, pláne,
hogy a történet nagy részét Nick szemén keresztül látjuk. Nick a megfontolt
nővér szerepében tökéletesen jól érzi magát. Aztán itt is van egy, BUMM.
Balesetet szenvednek a húgával. Nick vezetett. Nem vagyok benne biztos, hogy
egyáltalán volt e említés az időpontról, de a szülők elváltak. Valószínűleg a
baleset előtt. A lényeg, hogy Nick elköltözött az apjához. Majd a könyv elején
vissza, az édesanyjához és a húgához. Nyári munkát kell vállalnia egy
vidámparkban, amitől nekem teljesen Joyland hangulatom lett. Dara és
Nick
kerülgetik egymást, igazából nem is találkoznak.
Dara a „bulis csaj”. Illetve a hozzá hasonló szereplőket így
szokták jellemezni. Szép, fiatal, bevállalós és hasonló jelzők, amik illenek a
karakteréhez. Aztán jön a baleset és az arca szétroncsolódik. Minden más,
igazából lényegtelen, mert Dara alig tűnik fel, inkább Nick elmélkedik róla.
Az anyuka (rettentő kínos, de elfelejtettem a szülők nevét) a
tökéletes háziasszonyból lett járkáló zombit kapta osztályrészül. Megszállottan
nézi a Madeleineról szóló tudósításokat és szereti a mikrózott ételeket.
Annyira el van szakadva a külvilágtól, hogy gyakorlatilag észre se veszi, hogy
valami nagyon nincs rendben.
Az apuka, lelépett egy nővel, aki nem tud másról beszélni a
saját gyerekein kívül. És… ennyi.
Parker. Az álom pasi. Illetve úgy van beállítva, de valahogy
itt nem jött az az érzés, mint Travisnél (gyönyörű sorscsapás) vagy Maxonnál
(Párválasztó). De perse ettől eltekintve, kedves, megértő és önfeláldozó.
Jellemző… a könyvek ebbe mindig hazudnak.
Összegzés
Azt hiszem, általában látszik melyik könyvek fogtak meg.
Leginkább a bejegyzés hosszán és tartalmán. Ennek ellenére szeretnék végre egy
olyan könyvről írni, ami nem tetszett vagy csak nem nekem szólt. A probléma
azonban az, hogy az ilyen könyveket általában nem olvasom el. De elkalandoztam.
Szóval, mint láthatjátok ez a könyv nekem nagyon tetszett. Tökéletes volt a
felépítése és az információ morzsák is úgy voltak adagolva és elrejtve, hogy az
amúgy nyilvánvaló igazságot se veted észre, nem hogy azt, amihez kombinálni kellett
egy kicsit.
Értékelés:
Kinek ajánlom: Mindenkinek! Amúgy olyan 14-25 között, mert
vannak benne utalások és hasonlók, amiket ez a korosztály ért. Juj, de
fontoskodó vagy épp okoskodóra sikerült!
Amit most olvasok: Böszörményi Gyula – A Rudnay Gyilkosságok
(Ambrózy báró esetei 2.)
Amit most hallgatok: P.S.: I love you filmzenék
SPOILER!!!!
Hűhaaa… Te, aki most ezt olvasod, már elvileg tudod miért
ilyen a reakcióm, vagy esetleg csak bátor vagy és nem érintett meg annyira,
hogy elolvasd a könyvet, így már mindegy? Szomorú, ha így van…
De a könyvhöz kanyarodva… FANTASZTIKUS! A fordulatok, a
csavar minden a helyére került és értelmet nyert. Hahaha! Az hitted leírom a
fordulatot. Nem fogom, ez most itt egyszerűen egy olyan rész, amit azért
csináltam, hogy itt adjam ki magamból a felgyülemlett érzéseket, és ha ki is
csusszan, valami a számon ne rontsam el senkinek az élményt. Más szóval ez itt
az a rész, ahova a sok zagyvaságomat zárom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése