Leiner Laura: Illúzió

Leiner Laura a magyar írói gárda egyik legmegosztóbb írója. Valaki vagy fallja a könyveit vagy dobja a süllyesztőbe akár olvasás nélkül is. Persze vannak kivételek, aki elolvassák, és csak azután fejti ki róla a negatív illetve pozitív véleményét. És ez így jó! Mármint elég helyen írtak már róla, hogy mi lenne, ha mindenki ugyanazt szeretné. De gondolhatunk a Lego kalandra is. Ott, mindenki ugyanazt a zenét, sorozatot és ételt szereti. Persze nem mondom, hogy ha mindenki ugyanazt a könyvet szeretné, akkor rögtön megpróbálna minket tönkretenni egy ambiciózus milliomos. De megint eltértem a könyvtől…  Leiner Laura ontja magából a könyveket, és ami trilógiának indult néha lehet sorozat is. Talán marketing fogás, talán tényleg volt még írni valója Laurának. Igen, Laura könyvei nem épp azok a fajta könyvek, amiben olyan hatalmas témák vannak boncolgatva, hogy utána én is depressziós leszek. A könyvei olyan kikapcsolódást nyújtanak, amit nagyon kevés író/nő tud elérni. A 400 oldalas könyvet még a lassabban olvasók is kiolvassák 2-3 nap alatt. Olvasod, olvasod és egyszer csak vége. Persze úgy, hogy szenvedj a következő kötet megjelenéséig. Talán ez is csak egy ügyes húzás, de ha az is kit érdekel? Minden könyvnek úgy van vége, hogy meg akard, venni a következő kötet különben elfelejted, vagy csak lustaságból elhatározod, hogy neked tökéletesen le van zárva a vége. Akkor minek vedd meg a következőt? Az csak ILLÚZIÓ, hogy mindenki ugrik a második kötetért, ha az elsőnek is tökéletes vége van. Igen az illúzió egy szörnyen erőltetett vicc volt a könyv címével kapcsolatban. Leiner Laura-Illúzió.

Kivételesen nincs a kézbevételéhez sztorim egyszerűen csak megrendeltem, nem ért ide amíg szünet volt, hétköznap jött meg suli időben, volt egy kis keveredés de aztán kikötött nálam. Ez is teljesen szokványos nem?

Előzmények és tapasztalatok és minden más

Hát Laura, megvárattál minket, mint mindig, de mennyire megérte várni! Mikor a kezembe vettem a Késtélt úgy voltam vele, hogy oké elolvasom, de aztán lassan ki kéne belőle nőni. Mekkora hülye voltam! Miért kéne kinőni belőle? Teljesen mást olvas egy 10 éves, mint egy 14 és teljesen mást is ért meg. A könyv, persze nem kortalan, de elég széles kor terén a skála. Bexi és Márk kapcsolata az a tipikus se veled se nélküled, amit mindenki szeret és bónuszként végre nincs szerelmi háromszög! Persze van egy srác (Geri, akit egyébként, ha az előző részben nem utáltál meg végleg ennél a regénynél megváltozik) aki állítólag szereti Bekát akivel amúgy megbeszélték, hogy soha se működne és bégezte. Nem tudom, hogy az egész világ, amit Laura felépített tényleg ilyen lehet-e vagy csak egy kis amerikai fűszer került bele.

Nagy Márk, nos, ő Nagy Márk és ezt tudja is magáról. Mindannyian szeretjük, a beképzelt szereplőket kik persze nem mennek túl egy bizonyos határon. Nagy Márk átmegy rajta és ezt is tudja, de nem érdekli. Mindent meghazudtol, amit egy ilyesmi regénytől elvárunk és minden számítást keresztbe húz. Egyszer egoista bájgúnár majd, hipp-hopp, átalakul szuperhőssé. Nem rontok el semmit és nem mondok újat azzal, hogy Márk és Beka szeretik egymást. Persze, csak ezeket a pillanatokat is sikerül Márknak elrontani, de úgy, hogy nem tudsz rá haragudni csak nevetni rajta.

Talán jobb lett volna Budai Rebekával kezdeni elvégre ő a főszereplő. Csak hát Nagy Márk még így is képes manipulálni. Rebeka, alias Bexi teljesen össze omlott már a Hullócsillag végén. Persze az se egy hatalmas spoiler, hogy kikúrálja magát. Inkább az az érdekes, hogyan. Nem fogom elmondani mert nem szeretem elrontani az élmény, még ha nem is olyan oltári dologról van szó, hogy a Titanic elsüllyed (huppsz…) vagy Dumbledor meghal (bocsánat…) . Természetesen az sem meglepő ha elárulom az Illúzió is egy dal. Persze ennek is megvan a maga története amit megint nem írok le. Beka vívódik azzal, hogy melyik kisebb rossz mellett döntsön mint mindig. Oké, nem mondom, hogy baj de valljuk be Rebeka sokat szokott tépelődni, és ez tök jó. Most komolya, milyen unalmas lenne ha csak arról szólna, hogy van egy lány aki egész nap nutellát eszik, gitározik és Nagy Márkról beszél Nagy Márkkal.

Azsádék és Evelni jóval többet szerepeltek a könyvben, mint vártam és én nagyon örültem neki. Evelin, így Lexi nélkül sokkal jobban a szívemhez nőtt és a Madárijesztő lenne a csengőhangom, ha létezne. Igen, a madárijesztő. Eléggé úgy néz ki, hogy alakulnak a dolgaik, ami azért jó, mert így talán az FBA kiköltözik Körtétől, akármennyire is életképtelenek. Sajnálnám, ha így lenne, és eléggé úgy tűnik, hogy nem valósul meg.

Beki anyukája is kap egy hajszállal több szerepet, mint eddig, de szerintem inkább csak a következő regényben éri el a főszereplő szintet.

Kemál, Lili és Anit hozzák, a formájukat bár most sem kapnak annyi kulcsfontosságú szerepet, mint eddig. Igen sokszor vannak említve és igen van, amikor csak úgy beállítanak valahova (igen, ez Kemál).

Körte és Pí sem lepett meg minket, illetve Pí talán egy kicsit. Amikor nem kaphatja, meg amit akar, inkább megpróbálja teljesen tönkretenni és földbe tiporni. Ezt Körte teljes erőből próbálja megakadályozni, de most, hogy mindhárom menedzseltje teljes menedzsert és koncentrációt igényel, Körte alól egyszer csak kicsúszik a talaj. Persze nem véglegesen és nem visszafordíthatatlanul.

Nem, Geriről csak azért sem írok. Nem engedem meg magamnak. Először is, mert vagy nagyon hosszú lenne vagy épp csak egy-két sor. Amennyiben az előbbi az sajnos félek, cenzúrázással együtt majdnem eltűnne.

Most sem csalódtam Laurában és a könyvében. Mind jó, mind kevésbé jó értelemben. A könyvvel nekem semmi bajom, nagyon szerettem csak megint olyan vége lett, amit az írónő gyakran (minden könyvében) alkalmaz.

Kinek ajánlom: Annak aki szereti Leiner Laurát és  a könyveit. Annak aki nincs oda érte annak annyira nem mert ez is egy tipikus, szórakoztató Leiner Laura iromány.

Értékelés: