James Dashner: Tűzpróba

Most inkább Az Órákról kéne írnom, de biztos ti is ismeritek azt az érzést, amikor nem tudtok, csak egy adott könyvre koncentrálni. Na, velem is ez történt. Mióta kiolvastam az előző könyvemet egy fajta válságba kerültem. A Ragyogást csak félig olvastam el (de majd ma folytatom) volt, amit elkezdtem, de abbahagytam. Egyszerűen nem kötött le az olvasás. Igaz időm se volt túlzottan. Aztán megakadt a szemem a Tűzpróbán. Az Útvesztőt még valamikor tavasz elején olvastam. Nagyon tetszett annak ellenére, hogy gyakorlatilag egy darab női szereplő volt. Illetve egy női főszereplő. A másik könyv ebben eltér az elsőtől, de, hogy miért azt nem mondom el. A bejegyzés teljesen SPOILER mentes lesz, ígérem. Illetve ha lesz benne SPOILER-es rész azt nagy betűkkel jelzem az elején és a végén is. De nem jártatom tovább a számat (igaz, csak képletesen) rátérek a lényegre.

Szereplők

Igen, most azonnal belevágok. Szóval kezdjük Thomassal. Alapból egy tipikus főhős. Könnyen lehet vele azonosulni és mégse érezzük sablonosnak. De mi is tesz egy főhőst tipikus főhőssé? Például, hogy mindent megtenne a barátaiért. Ez persze szép és jó, de reális? Nem tudod hol vagy, az emlékeid is épp, hogy kezdenek visszatérni, semmi sem az, aminek látszik. Te megbíznál egy csapat olyan emberben, akiket alig ismersz? Értem én, hogy egymásra vannak utalva és tényleg mindenki kiérdemelte a másik bizalmát és tényleg nem zavaró, hogy jó a viszony köztük (bár a veszekedések minden könyvben a legjobbak). Ezen kívül Thomas szerelmes is. Illetve valami olyasmi. Nyílván nem örök és halhatatlan szerelemről van szó, egyszerűen csak (fogalmazzunk így:) vonzódik Teresahoz. A könyv végére a jelleme nem megy át nagyobb változáson (egy-két dolgot leszámítva) változatlan marad.

Minho és Newt hozzák a megszokott szarkasztikus, segítőkész barátformát, amit megszoktunk és elvártunk tőlük. Nem árulok, el nagy titkot az első 20 oldalon kiderül), hogy a VESZETT Minhoból vezért csinál. Eddig Newt volt az általánosan elfogadott vezető. Ebből kerekedhetett volna egy nagyon jó kis konfliktus de Newt higgadtsága ezt is megakadályozta.

Teresa… Nos, Teresa ugyan nem szerepel annyit, mint az előző kötetben. Maradjunk is ennyiben. Eléggé megosztó lesz a könyv végére, sőt még Thomas se tud dűlőre jutni vele. Az, már a könyv hátulján is ott virít, hogy eltűnt. Persze nem halt meg, de Thomasnak sem válaszol a „fejében”. Eddig se rajongtam érte, de most…

3 új és lényeges karakter került még a második kötetbe. Az egyikük Aris, aki egy másik útvesztőből jött. Ő is tud kommunikálni Thomassal a fejében. Az elején még kedvesnek és visszahúzódónak tűnt, a könyv végére ugyanolyan kusza lesz, mint Teresa. De tényleg. Én úgy álltam neki, hogy na, akkor a könyv végére végre egy kicsit megértek a VESZETT stratégiájából. Erre még jobban bezavarnak Brenda és Jorge karakterével. Mikor megismertem Brendát arra gondoltam, hogy „végre egy női karakter, aki megtestesíti azt, amire vártam Teresa felbukkanásánál.” Háááát, nem. Mármint, igen nagyon okos, nagyon szép, nagyon laza. DE! Miért nem tud úgy viselkedni, mint aki a túlélésért küzd? Miért olyan halál nyugodt? (KISEBB SPOILER!!!) Miért nyomul Thomasra? (KISEBB SPOILER!!!)Tele van a könyv ilyen módón ellentmondással. Nem értem miért, de nem is érdekel különösképpen, már most jobban szeretem, mint Teresát! Jorge sem szerepel túl sokat így nem igazán ismertem meg. Annyit tudok, hogy olyan igazi kemény fiú, aki gondolkodás nélkül levágja a saját fülét is, ha arról van szó. De ezek mellett visszahúzódó és magába forduló típus.

Minden egyéb (SPOILER VESZÉLY!):

A helyszínűnk még gyilkosabbra sikeredett, mint az útvesztő. Sivatag, zombik (akarom mondani: Buggyantak) élelem nagyon-nagyon kevés, víz még kevesebb. James Dashner kitett magáért amennyiben az volt a célja, hogy a halál szélére taszigálja a szereplőket. 

Izé… Nem tudom, mit írjak. Nem értek semmit, nem áll össze semmi és értelme még kevésbé van a 

dolgoknak. Miért kelett Thomast bezárni egy gumiszobába? Mi értelme volt Thomast (és engem is) annyira összezavarni Teresával kapcsolatban? Mi a fenének kell mindent összezavarni és értelmetlenné tenni? Persze értem én, hogy így izgalmas a regény, mellesleg tényleg olvastatja magát. Reménykedem benne, hogy hamarosan minden tiszta lesz és „A VESZETT jó” lesz. Tényleg. Még mindig eléggé tart a köny utáni sokk ezért sajnálom ha kusza vagy elkapkodott lett. Persze lesz bejegyzés a Halálkúráról és a Halálparancsról majd ha eljutok odáig. Addig is megpróbálom összeszedni a gondolataimat az Útvesztőről és arról si írni egy bejegyzést. 

Kinek ajánlom: Aki olvasta az első részt. Természetesen. 

( Képek itt)